The Social Spaces of Female Intellectual Careers in the Mid-Nineteenth Century Pest-Buda

• Název práce v češtině: Sociální prostory ženských intelektuálních kariér v Budíně a Pešti v polovině 19. století
• Název v anglickém jazyce: The Social Spaces of Female Intellectual Careers in the Mid-Nineteenth Century Pest-Buda
• Klíčová slova: Gender a prostor, městské profese, městské intelektuálky
• Klíčová slova anglicky: Gender and Space, Urban Professions, Urban Intellectuals
• Akademický rok vypsání: 2014/2015
• Typ práce: diplomová práce
• Jazyk práce: angličtina
• Ústav: Ústav světových dějin (21-USD)
• Vedoucí / školitel: Mgr. Jaroslav Ira, Ph.D.
• Řešitel: skrytý - zadáno a potvrzeno stud. odd.
• Datum přihlášení: 13.05.2015
• Datum zadání: 13.05.2015
• Schválení administrátorem: zatím neschvalováno
• Datum potvrzení stud. oddělením: 03.06.2015
• Datum a čas obhajoby: 09.06.2016 00:00
• Datum odevzdání elektronické podoby: 08.06.2016
• Datum proběhlé obhajoby: 09.06.2016
• Odevzdaná/finalizovaná: odevzdaná pracovníkem v zastoupení a finalizovaná
• Oponenti: Erika Szívós, Dr.

Zásady pro vypracování

The present research focuses on the connections between urban history and gender history based on multiple case studies. I investigate the career of a Hungarian female writer (Júlia Szendrey), an actress (Kornélia Prielle) and an editor (Emília Kánya who is known as the first female editor in the Austro-Hungarian Empire.) The goal of the thesis is to define the role of the city (Pest-Buda) in their careers and in their private lives. My main questions are the following: How the impacts of the decisions between Pest and countryside appeared in the individual life strategies of these intellectual women? How appeared the role of Pest in the different female professions? How did they use the urban space? The resources are mainly ego-documents (correspondences, diaries and memoires) which are accessible in distinct manuscript archives and contemporary press products.
Pest-Buda had central, but different function in the distinct careers during the 1840s – 1860s.
Whereas Emília Kánya was born in Pest-Buda as the daughter of an evangelical headmaster and she participated in the evangelical social life of the city from her childhood, Júlia Szendrey and Kornélia Prielle came from Transylvanian settlements (Erdőd, Máramarossziget). On the one hand, I examine the questions of the female professionalization in the context of the mobility between the countryside and Pest-Buda. On the other hand, I put the emphasis on the urban spaces of the intellectual professions, for instance on the role of editorial offices, salons of intellectuals, coffeehouses, theatres, public gardens and on the connecting social practices.
The city representations became crucial from distinct angles. Images about Pest-Buda are fathomable based on private writing practices and on the contemporary printed press. On the one hand, I look at how the printed press described the features of the urban life, what kind of stereotypes appeared in the distinct newspapers and periodicals. On the other hand, I explore the image of Pest-Buda especially from female angle based on the memoires of Emília Kánya and Kornélia Prielle and on the letters of Júlia Szendrey. The child angle within the family space utilization became also important through the diaries of the children of Júlia Szendrey.
The examination of the private and public space utilization in the cases of the mentioned professions (writer, actress, editor) helps to define the position of Pest-Buda in the contemporary cultural life.

Seznam odborné literatury

Primary sources
Manuscript archive of the National Széchényi Library
VII/137 = [The letters of Attila, Árpád and Ilona Horvát to their mother, Júlia Szendrey]
VII/155 = [The letters of Júlia to Ignác Szendrey]
VII/156 = [The letters of Júlia Szendrey to Pál Gyulai]
VII/167 = [The letters of Mária Szendrey to Júlia Szendrey]
VII/188 = [The letters of Mária Térey Mária to Júlia Szendrey]
VII/190 = [The diaries of Júlia Szendrey]
VII/191 = [The last letter of Júlia Szendrey to Ignác Szendrey]
VII/192 = [The last letter of Júlia Szendrey to Árpád Horvát]
VII/201 = [The work list of Júlia Szendrey written by her own hand]

Manuscript arhive of the Petőfi Literary Museum
V. 4713/1025. = [Memoires of Kornélia Prielle]
V. 4713/1428. = [Memoires of Mária Csapó]
V. 5733/1. = [The letters of Júlia Szendrey Júlia to Gusztáv Lauka]
V. 615. = [Memoires of Kornélia Prielle about Petőfi]
V. 637/1. = [The letter of Júlia Szendrey to Teréz Tomasek, Erdőd, 1845. november 10.]
V. 637/2. = [The letter of Júlia Szendrey to Teréz Tomasek, Pest, 1848. február 20.]
V. 693. = [The diaries of Kornélia Prielle]

Literature:
Chartier, Roger, Introduction. An ordinary kind of Writing. (Model letters and letter-writing in ancien régime France = Roger Chartier, Alain Boureau, Cécile Dauphin, Correspondence. Models of Letter-Writing from the Middle Ages to the Nineteenth Century, Oxford, Polity Press, 1997, 1 – 23.
Czoch Gábor, „A városok szíverek…” Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról, Pozsony, Kalligram, 2009.
Czoch Gábor – Sonkoly Gábor (szerk.), Társadalomtörténet másképp: a francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években, Debrecen, Csokonai, 2000.
Czoch Gábor, The question of Urban Citizens’ National Identity in Mid-Nineteenth Century Hungary. East Central Europe/L’Europe du Centre-Est:Eine wissenschaftliche Zeitschrift. Vol. 33. 2006. (2007) 1 – 2. 121 – 139.
De Certeau, Michel, Walking in the City = The Cultural Studies Reader, edited by Simon During, London – New York, 1999.
Dennis, Richard, Cities in Modernity. Representations and Productions of Metropolitan Space, 1840 – 1930, Cambridge University Press, 2008.
Erdősi Péter-Sonkoly Gábor (szerk.), A kulturális örökség, Budapest, 2004.
Fábri Anna, „A szép tiltott táj felé”. A magyar írónők története a két századforduló között (1795–1905), Kortárs, Budapest, 1996.

Fábri Anna, The History of Hungarian Women’s Writing = A History of Central European Women’s Writing, edited by Celia Hawkesworth. Palgrave/Macmillan, Basingtoke-New York, 2001, 87 – 109.

Gyáni Gábor, Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten, 1870 – 1940, Budapest, Új Mandátum, 1999.
Gyáni Gábor, Identity and the urban experience: fin-de-siécle Budapest, translated by Thomas J. DeKornfeld. Boulder, Colo.: Social Science Monographs, 2004.
Gyáni Gábor, Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából, Médiakutató, 2006. tavasz, 57 – 64.
György Péter-Kiss Barbara-Monok István (szerk.), Kulturális örökség—társadalmi képzelet, Budapest, 2005.

Kánya Emília: Réges-régi időkről. Egy 19. századi írónő emlékiratai. Budapest, Kortárs, 1998. [About old times. Memoires of a 19th century woman writer]

Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete (Kritikai életrajz), Bp., Osiris, 2008.

Keszeg Anna, Gyöngyössi János. Szövegek és kontextusok, Bp., Ráció, 2011.

Lynch, Kevin, The Image of the City. Cambridge, M.I.T. Press, 1960.
Lyons, Martyn, Reading Culture and Writing Practices in Nineteenth-Century France, University of Toronto, London, 2008.

Lyons, Martyn, The Writing Culture of Ordinary People in Europe, c. 1860 – 1920, Cambridge University Press, New York, 2013.

Margócsy István, Petőfi Sándor. Kísérlet, Budapest, Korona (Klasszikusaink), 1999.

Nora, Pierre, Emlékezet és történelem között—A helyek problematikája = Uő, Emlékezet és történelem között. Válogatott tanulmányok, vál. és szerk.: K. Horváth Zsolt, Budapest, 2010. 13-33.

Rózsa Mária, Pesti német nyelvű lapok a kultúraközvetítés szolgálatában a reformkorban és az 1850-es években, Bp., Argumentum, 2013.

Sonkoly Gábor, Történeti városi táj – Fogalomelemzés = Városmegújítás: városépítészeti tanulmányok (szerk. Benkő Melinda, Szabó Árpád), Budapest: BCE Államigazgatási Kar, Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék, 2011, 92-101.

Szilágyi Márton, Az irodalomtörténeti biográfiák hasznáról és használatáról. Egy készülő Csokonai-biográfia mikrotörténeti alapjai, Sic Itur Ad Astra, 2009/59, 19 – 47.

Szilágyi Márton, Lisznyai Kálmán. Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörténeti tanulságai, Bp., Argumentum, 2001.

Szilágyi Márton, Irodalomtörténet és társadalomtörténet határán = Sz. M., Határpontok, Bp., Ráció, 2007.

Tóth Árpád, Tér és társadalom – ahogyan a pozsonyi polgárok láthatták (Városhálózat és társadalmi mobilitás alulnézetből) = A város és társadalma. Tanulmányok Bácskai Vera tiszteletére, edited by H. Németh István, Szívós Erika, Tóth Árpád. Budapest, 2011.
Tóth Zsombor, A történelmem terhe. Antropológiai szempontok a kora újkori magyar írásbeliség textusainak értelmezéséhez. Kolozsvár, Komp-press, 2006.

Török Zsuzsa, Folyóirat-irodalom a 19. század második felében. A Vasárnapi Újság sajtóbibliográfiája alapján, Alföld, 2011/3, 44 – 51.

Török Zsuzsa, Kánya Emília írói és szerkesztői pályája, Irodalomtörténet, 2011/ 4, 475 – 489.

Török Zsuzsa, Petelei István és az irodalom sajtóközege. Média- és társadalomtörténeti elemzés, Bp., Ráció, 2011.

T. Szabó Levente, A tér képei: tér, irodalom, társadalom, Kolozsvár, Korunk,Kompress, 2008.

Vaderna Gábor, Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében, Bp., Ráció, 2013.

Völgyesi Orsolya, Egy siker kudarca. Kuthy Lajos pályafutása, Bp., Argumentum, 2007.

Völgyesi Orsolya, Írók, szerepek, stratégiák, Bp., Ráció, 2010.

Wolff, Janet, The Invisible Flâneuse: Women and the Literature of Modernity. Theory, Culture& Society, 1985.